Akik rendszeresen vezetnek, biztosan futottak már bele közúti ellenőrzésbe. Azzal a legtöbben tisztában vannak, hogy a rend őrei gyakorlatilag bárhol félreállíthatják őket, de vajon azzal is tisztában vagyunk, miket ellenőriznek ilyenkor a rendőrök, mi a protokoll, és miért büntethetnek meg? Aktuális cikkünk ezt a témakört igyekszik minél alaposabban körbejárni.
Milyen papírokra van szükség egy közúti ellenőrzés során?
Ha volt már részed közúti ellenőrzésben, tudod, hogy az igazoltatást végző rendőrök jellemzően a következő iratokat kérik el:
- a gépjármű forgalmi engedélye
- a vezető jogosítványa
- a vezető személyi igazolványa
- illetve a vezető lakcímkártyája
A legtöbben pedig kérdés nélkül oda is adjuk ezt a négy iratot. Természetesen semmi okunk ellenkezni, azonban sokan nem tudják, hogy akkor sem kell megijedniük, ha a személyi vagy a lakcímkártya véletlenül otthon maradt.
Az utóbbi két okiratra ugyanis nincs feltétlenül szükség, a rendőrök feltehetőleg csak megszokásból kérik el automatikusan. Személyazonosítás során ugyanis a személyit helyettesíti a jogosítvány, a lakcímkártyára pedig alapvetően nem is lenne szükség közúti ellenőrzés során.
Ami viszont mindenképp szükséges, az a kötelező felelősségbiztosítás érvényességét igazoló dokumentum megléte. Ez lehet egy átutalási bizonylat, egy befizetett csekk, lényegében bármi, amivel igazolható a kötelező biztosítás érvényessége.
Kiket igazoltathat a rendőr az autóban közúti ellenőrzés alkalmával?
Az általános gyakorlat azt mutatja, hogy az intézkedő rendőrök jellemzően az autó vezetőjét igazoltatják. Ez azonban nincs kőbe vésve. Közúti ellenőrzés alkalmával a hivatalos szerv képviselői akár a jármű utasait is felszólíthatják, hogy igazolják személyazonosságukat.
Körülnézhet-e a rendőr az autóban egy közúti ellenőrzésen?
Röviden: igen. Sőt, ha az intézkedő rendőrök kérik, nekünk kötelező is ezt lehetővé tennünk. Ehhez ugyanis a rendőrnek semmilyen engedélyre vagy különleges feltétel teljesülésére nincs szüksége. Ha azt kéri, nyissuk fel a csomagtartót, azt kérdés nélkül meg kell tennünk.
Ha bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja áll fenn, vagy épp fokozott ellenőrzés zajlik, a rendőr nemcsak az autódat, de a ruhádat és a csomagjaidat is átvizsgálhatja.
Álló járműben is megbüntethetnek ittas vezetésért közúti ellenőrzés alatt?
Azt gondolhatnánk, hogy álló motorral, félreállt autóban ittasan pihenve semmi problémánk nem adódhat. Ez azonban nincs így. Ha a kormány mögött próbálunk kijózanodni, könnyen belefuthatunk egy ellenőrzésbe, amely során garantált az ittas vezetés vádja.
Ha mindenképpen az autóban kell kialudnod magad, válaszd a hátsó üléseket – azokon még akár el is fekhetsz -, vagy legalább a jobb egyet, de semmiképp se ülj a volán mögé. Akkor sem, ha az autó motorja nem jár!
Mit tudunk a helyszíni bírságról?
Biztosan ismerős a kifejezés: helyszíni bírság. Évekkel ezelőtt a helyszíni bírság még konkrétan a helyszínen is kiegyenlíthető volt, ez azonban mára megváltozott – leginkább a lehetséges korrupció visszaszorítása miatt. Ma már a helyszíni bírságot is később, csekken kell befizetnünk, a helyszíni jelző csupán a büntetés mértékének kiszabására vonatkozik.
Röviden összefoglalva arról van szó, hogy az igazoltatás alkalmával a rendőr mondhat egy összeget (ezt nevezzük helyszíni bírságnak), vagy közölheti, hogy feljelentést tesz a dolog súlya miatt. Ezt követően kétféle eljárás indulhat:
- Szabálysértési eljárás
- Közigazgatási eljárás
Közigazgatási eljárásnak nevezzük azokat az eseteket, ahol objektív felelősségről beszélhetünk. Ilyenkor nem kibúvó, hogy “nem én vezettem”, ha nincs meg a sofőr, az autó tulajdonosa fog felelni a kihágásért. Ezeket a vonatkozó kormányrendelet határozza meg. Ilyenek például:
- a gyorshajtás (ehhez itt egy hasznos kalkulátor)
- a piroson való áthaladás
- kötelező haladási irány figyelmen kívül hagyása
- a leállósávon való haladás
- a behajtási tilalom figyelmen kívül hagyása
Szabálysértési eljárás esetében már egy valós személlyel szemben indul eljárás, nem az autó ellen. Ilyen esetekben az adott személynek is több joga van, ugyanis szabálysértési eljárásban nem köteles magára, vagy hozzátartozójára terhelő vallomást tenni, így konkrét tettenérésre van szükség a hatóságok részéről.
Ha még többet szeretnél tudni a rendőri igazoltatás menetéről és szabályairól, nézd meg a Helsinki bizottság témába vágó videóját is.
