A sztereotípiákkal kapcsolatosan mindenkinek megvan a maga véleménye. Sokan azt gondolják, hogy rájuk ugyan nem jellemző az előítéletes gondolkodás, ez azonban hatalmas tévedés. Ugyanis mind társadalmi, mind kognitív tényezők közrejátszanak az előítéletek kialakulásában, ezért az minden embernél felfedezhető – a kérdés csak az, képesek vagyunk-e felülvizsgálni az előítéleteinket. Ennek kapcsán írtunk egy cikket, hogy megvizsgáljuk, milyen sztereotípiák vonatkoznak autósokra és autóikra.
Honnan erednek az autós szetereotípiák?
Erre a kérdésre többrétű választ találunk. Amikor a gépjárművek tömeggyártása megkezdődött, bizony sokkal nagyobb szakadékok voltak az egyes márkák között minőségben és kényelemben, mint ahogyan azt mostanában tapasztalhatjuk.
A német autókról általában a precizitás, az olaszról a macsós, hivalkodó életérzés, a franciáról a meghibásodó elektronika, a japánról a megbízhatóság jut eszünkbe.
De mennyire fedik a valóságot ezek az elgondolások?
Tapasztalataink szerint egyre kevésbé. Ma már nincs egyértelműen rossz autó. Egy Dacia vagy egy Citroën is okozhat kellemes meglepetéseket, ahogyan egy Audiban vagy egy Toyotában is csalódhatunk.
Érdemes azonban megvizsgálni, milyen sztereotípiák fogalmazódtak meg egy-egy márkával szemben az évek során. (A sorrend betűrend alapján áll fel.)
Audi
A német precizitás – ahogyan már a fentiekben említettük – fontos szempont az autóválasztásnál. Az Audi ráadásul magabiztosságot és megbízhatóságot sugároz, a vele kapcsolatos sztereotípiánk pedig az, hogy jellemzően magas beosztásban lévő vezetők (rossz nyelvek szerint bűnszervezetek vezetői) választják leginkább ezt a márkát.
Manapság ezt a réteget kiegészíti a fiatal, első/második autó tulajdonosok köre, akik az idősebb, használt Audik felvásárlói. Ők azok, akikre sokan csak úgy tekintenek, “jampiznak” az autójukkal.
BMW
A BMW márkával kapcsolatban inkább a vezetőik felé élnek sztereotípiák. Biztosan hallottad már a viccet, hogy a BMW-kbe már gyárilag nem szerelnek indexet, a tulajdonosaik úgysem használják azt irányváltáskor. Mindazonáltal a BMW is német autó, és mint olyan, komoly elismerésnek örvend.
Citroën
A Citroënnel kapcsolatban már más előítéletek fogalmazódtak meg. A francia autógyártás termékeként megbízhatatlannak, a “szerelők kedvencének” titulálják. Hozzátennénk, hogy az elmúlt években ez a márka is sokat javult, illetve a francia autókban leginkább az elektronika miatt emelik ki a folyamatos meghibásodásokat. A legtöbb új autóban viszont már annyi elektronika van, hogy ezek a problémák nem tekinthetők csupán egy márka sajátosságainak.
Dacia
A román kispolgári autó, ami folyamatosan szétesik. A régi időkből legalábbis ez a sztereotípia maradt fenn. Mára azonban más a helyzet. A Dacia igenis elindult a minőségi és megfizethető autógyártás útján, a következő évtizedekben tehát érdemes lesz rá odafigyelni.
Ford
A Ford az a márka, amellyel kapcsolatban nemigen fogalmazódtak meg negatív előítéletek. Jellemzően cégautóként gondolnak rá az emberek, alapvetően megbízhatónak tartják, és az árát is közepesre tippelik.
Mercedes Benz
A Mercedes Benz az autóipar egyik klasszikus képviselője. A német precizitás ezzel a márkával kapcsolatban is eszünkbe juthat, az elmúlt évtizedekben azonban az idősek autójaként bélyegezték meg. Nem véletlen, hogy igyekszik manapság a fiatalos, innovatív vonalvezetést és tervezést hangsúlyozni. Hiszen a prémium márkának a célja, hogy ne csak az idősebb célközönséget tudja megszólítani.
Opel
Ha az Opel márkanevet meghallod, garantáltan eszedbe jut a „sosem kop’ el …” mondat. Bizony, ez a szlogen az évek során gyakorlatilag eggyé vált az autóval. Leginkább egy megbízható és megfizethető családi járműként gondolunk rá, ami generációkon át kiszolgálja a család összes igényét és minden tagját.
Peugeot
Hát igen, itthon a Peugeot megítélése sem sokkal jobb, mint a Citroëné – bár azért nagyobb nívót képvisel. A probléma itt is a „megbízhatatlan francia autó” bélyeg. Mellette szól azonban, hogy a legtöbben elegánsnak és kényelmesnek mondják. Motorikusan egyébként megbízható autók, vagy legalábbis nem rosszabbak társaiknál. Az elektronikát tekintve pedig az mondható el, hogy minden új autó tele van vele.
Škoda
A Škoda az elmúlt években nagyot megy a piacon, már ami az eladásokat illeti. Egy évtizede még egy középkategóriás családi autónak gondoltuk, mára azonban az eladásaik csúcsokat döngetnek. Ez köszönhető az innovatív formaterveknek, és a piaci igények helyes felmérésének. Ráadásul a Skoda nagyon jól használja a régi típusú autóikat is a márkakommunikáció során, így nem érezni olyan szakadékot múlt és jelen között, mint például a Dacia esetében.
Suzuki
A Suzuki, bár egy japán autó, a Toyotával ellentétben mégsem a megbízhatóság jut eszünkbe róla. „A mi autónk” inkább a gyenge karosszériáról és az alacsony áráról lett ismert Magyarországon. Hasonlóan a Trabanthoz, a rossz nyelvek szerint a Suzukikat is egy ember hajtotta, egy pedig ragasztotta, és kész is volt az autó. Mára azonban ők is igyekeznek a biztonságot az előtérbe helyezni, hasonlóan a Toyotához. Míg a korábbi modellek töréstesztje köztudottan nem volt valami jó, addig az újaknál igyekeztek erre nagyobb hangsúlyt fektetni, és ezáltal megbízhatóságot sugározni.
Toyota
A megbízható, pedáns japán autó. Legalábbis a többségnek ez az első, ami eszébe jut a Toyota szóról. Itthon (is) rendkívül kedvelt, ráadásul az ára sem egy horribilis összeg – pláne nem a minőségét tekintve. A Toyota az a gyártó, akinek a neve egybeforrt mára a hybrid fogalmával, így a megbízhatóságon, biztonságon túl most már a környezettudatosság és az alacsony fogyasztás szinonimája is autós berkekben.
Ha eszedbe jut még néhány autós sztereotípia, várjuk a kommentszekcióban. Ha pedig tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is jót mosolyogjanak az évtizedek alatt képzett sztereotípiákon – különösen azért, mert néhány év múlva ezek valószínűleg kikopnak majd a köztudatból.
