A téli időszakban (is) kiemelten fontos, hogy jól lássuk egymást. Nem csak az évszak adta apropóból, hanem vezetésbiztonsági szempontok miatt is érdemes elolvasni, hogyan fejlődtek szinte fénysebességgel az autólámpák, és miért hódít évek óta töretlenül a LED technológia az autóiparban.
Látni és látszódni életbevágóan fontos. Ez a közlekedés egyik alapvetése, amit már az első vezetésórákon megtanulunk oktatónktól. Ugyanitt szokott elhangzani, hogy minden alkalommal, amikor autóba ülünk, ajánlott ellenőriznünk annak általános állapotát – amit gyakran elfelejtünk. Erre is szeretnénk felhívni a figyelmet ebben az átfogó cikkben, ami az autóipar világítás technológiájának lendületes fejlődésébe ad betekintést.
A mérnökök, kutatók és tervezők már több mint 100 éve fektetnek komoly hangsúlyt a gépkocsik világításának folyamatos fejlesztésére úgy, hogy az ne csak megfeleljen a biztonsági és műszaki elvárásoknak, hanem esztétikailag is jól kiegészítse az autó általános megjelenését – hiszen valljuk be, a fényszórók, a ködlámpák és minden, ami a fénytechnikával kapcsolatos, akaratlanul is befolyásolja az első benyomást. Az autóipar világítás technikai evolúciójának sok más műszaki fejlesztéshez hasonlóan a számítógépes rendszerek robbanásszerű fejlődése adott komoly lökést, egyre innovatívabb, újszerűbb, biztonságosabb és könnyebben kezelhető változtatásokat elindítva.
A nullától a LED-ig 100 év alatt
Az 1908-ban megjelent első elektromos fényszóró az 1910-es évektől indult hódító útjára az autóiparban. A tompított fényszórók megjelenése 1915-re datálható, amit a ‘20-as évek derekára fejlesztettek országúti fénnyé egyesített lámpatestek építésével. Mindez azonban még távol állt attól, amit ma modern világítás technikának nevezünk – arra kishíján a ‘60-as évekig, az autók tömeges elterjedéséig kellett várni. Ekkor jöttek létre az ún. asszimetrikus világítási rendszerek, amelyek hosszú időre megvetették lábukat a szektorban, egészen a mai, modern LED technikák megjelenéséig.
A fényszórók felépítése és nagy korszakai
A tükröző, vetítő, majd ennek keverékét nyújtó lámpák nagy része reflektorból (fényvisszaverő felületből) és fényforrásból áll. Első változatuk a Parabolatükrös fényszóró volt, amelynek gyújtópontjában elhelyezett izzó a fényt az azt tükröző felület párhuzamos sugarakból álló fénykéveként vetítette a jármű elé. Az izzószállal tompított világítást is létre lehetett hozni, ha azt a gyújtópont elé helyezték. Az eleinte normál biluxizzót használó rendszert később H4-es halogénekre cserélték fel, majd az egész technikát megváltoztatták az elsőként többek között az Opel Calibrában megjelenő, elliptikus, más néven vetítőlencsés fényszórók gyártásával. Ebben a rendszerben a tükör ellipszoid alakú lett, gyújtópontjában pedig már a halogénizzó állt. Az új technika az előzőnél jobb, 36%-os fényhasznosítási hatásfokkal üzemelt, negatívuma a sötét-világos fények éles határa, és az erős vakítás volt.
A következő lépcsőfok az FF, azaz a szabad térformájú/szabad felületű tükrös rendszerek megjelenése, amely lehetővé tette, hogy a lámpa minden kis tükördarabjához az előtte húzódó úttest egy – számítógép által meghatározott – darabja párosuljon. A fejlesztésnek ezen a szintjén már nem volt szükség bordázott üvegre, és a formatervezők is szabadabb kezet kaptak a designban, míg az egyenletes fényelosztás kiegyensúlyozottabb, 45%-os lett. Talán ezekből az eredményekből merítették a mérnökök az önbizalmat a következő nagy ugráshoz, amivel sikerült megalkotniuk az addig kétféle vezető technika hibrid megoldását. A tükröző-vetítő fényszórók mindkét rendszer előnyeit egyesítették, hogy a reflektor a lehető legnagyobb szórás-szélességgel világítsa meg az utat, akár 52%-os fényhasznosítást produkálva.
1992-ben a BMW rukkolt elő elsőként Xenon fényszóróval, ami az addig évtizedeken át népszerű és elterjedt halogénizzók helyét kívánta átvenni. A kékes fényben úszó Xenon különleges hangulatot árasztott, a mai napig kitűnik a forgalomból – csakúgy, mint a vele járó erőteljesebb hatásfok, jobb fogyasztás és magasabb fénykibocsátás. A Xenon izzók szinte megjelenésükkel egyidőben státusszimbólumokká váltak, egészen a közelmúltig.
Belép a LED
A számítógépes technika tömeges elterjedése ugyanis gyökeresen megváltoztatta és jelenleg is alakítja az autógyártást, ami a vezetéstámogató, infotainment és biztonsági rendszerek dömpingjét hozta magával – a profi LED világítással együtt. Míg nem is olyan régen az autók minimális fedélzeti elektronikai berendezéssel voltak ellátva, manapság processzorok és szenzorok tömkelege felel kényelmünkért, biztonságunkért, szórakoztatásunkért és a világításért is, amit az egyre nagyobb teret hódító LED technológia formájában élvezhetünk. Ez mára annyira népszerű, hogy sok gyártó egyenesen átugrotta a Xenon-korszakot, és a halogénizzók után azonnal ezt választotta.
Ha néhány szóban akarnánk összefoglalni a sokáig csak az autók irányjelzőiben felbukkanó, majd a fényszórókban is megjelenő LED-világítás lényegét, azt mondanánk: jobb fényerő, energiahatékonyság, hosszú élettartam. A LED-korszak vezetett oda, hogy manapság már számos modellben az alapfelszereltség része az automatikusan ki-és bekapcsoló, vagy a szembejövőt elkerülő távolsági fény, a kanyarkövető lámpa, a másokat nem zavaró, de kiváló úttartású fényerő, vagy az ún. kimaszkolás. (Amikor a fényszóróban elhelyezett LED elemek közül az autó automatikusan lekapcsolja azokat, melyek a szembejövő autóst elvakíthatnák.)
A LED-világítás 5 legfontosabb előnye – és egy hátránya
1. Élettartam: Ideális körülmények között rendkívül hosszú, 10.000+ óra élettartamú.
2. Fényerő: Míg a hagyományos izzók fényhasznosítása 5-30 lm/W körül mozog, addig a LED-del akár 150 lm/W is elérhető.
3. Fénykéve: A LED-ek félgömbszerű, 100-140 fokos sugárzási szöggel rendelkeznek, ami előnyt jelent, ha irányított fényre van szükségünk.
4. Bekapcsolási sebesség: Egy 21W-os izzó 0,1-0,2 másodperc alatt izzik fel teljesen, ezzel szemben a LED azonnal felvillan. Ez elsőre nem tűnik nagy különbségnek, de 130km/h sebességnél akár 7m-rel rövidebb fékutat jelenthet egy LED lámpa gyorsasága!
5. Rezgésállóság: Az izzószálnál jóval kevésbé érzékeny a rezgésekre, ami jól jöhet az utakon.
-1. Hőellenállóság: A LED technológia egyik nagy hátránya, hogy érzékeny a hőre és a túlfeszültségre is.
Ha mégis tönkremegy
Bár a LED-es fényszórók valóban rendkívül hosszú élettartamúak, használtautó vásárlása esetén nem mindig könnyű megtippelni a korukat, és történhet olyan meghibásodás, baleset is, amikor elkerülhetetlen a csere. A LED izzókat nem gyengíti, mennyit kapcsolgatjuk ki-be őket, és kiégésük sem hagyományos módon történik: nem alszanak ki egyik pillanatról a másikra, hanem fokozatosan tompulva veszítik el fényerősségüket.
A LED fényszóró esetében ugyan az árak – az egyre inkább jellemző tömeges elterjedés miatt – sokkal barátibbak már, mint régen, a cserét érdemes profikra bízni. Fontos, hogy utána nézzünk, pontosan mire van szükségünk, és egy világítás technikára szakosodott szakembertől szerezzük be a pótolandó alkatrészt.
A külső sem mindegy
A technológia korszakos fejlődésén túl nem mehetünk el szó nélkül a design mellett sem, ami egyre nagyobb hangsúlyt kap. A gyakran változó formavilág utat enged a kreativitásnak és azoknak a markáns stílusjegyeknek, amiknek köszönhetően egy-egy lámaptest megalkotása már szinte művészi szintre jut, meghatározva az autó “tekintetét”. A fényszóróknak nem elég kifogástalan minőséget képviselniük, megjelenésükben is rengeteget javíthatnak vagy ronthatnak az összképen.
A LED világítás ma már nem a felső kategóriás autók luxusát képviseli, hanem a kézzelfogható és elérhető jelent a mindennapi közlekedésben. A manapság népszerű, a Schiller Autó Család palettáját is lefedő modellek esetében gyakran ugyanúgy az alapfelszereltség része, mint a beépített sávtartó, a tolatássegítő, az adaptív tempomat, a vezeték nélküli telefontöltő, vagy a plugin-hybrid, illetve a teljesen elektromos meghajtás.
Hogy mi lesz a következő korszak a világításban? Sokan a lézeres technológiát emlegetik, mások szerint túl költséges ahhoz, hogy tömegesen elterjedjen. Két dolog azonban biztos. Az egyik, hogy legyen bármilyen korú és műszaki állapotú autónk, ha használni szeretnénk, gondoskodunk kell róla, hogy mindig jól lássunk és látszódjunk. A másik pedig az, hogy ne feledjük el: a fejlődés nem áll meg, különösen, ha az autóiparról van szó!
Felhasznált források:
https://www.villanylap.hu/lapszamok/2013/oktober/2581-a-gepjarm-vilagitas-fejldesenek-toertenete-i
https://autopult.hu/magazin/es-lon-vilagossag-a-fenyszorok-fejlodese-a-kezdetektol-napjainkig.html
https://www.autonavigator.hu/cikkek/a-feny-legyen-veled-a-fenyszorok-evolucioja/
https://www.netriskauto.hu/cikk/feljunk-a-meno-modern-lampaktol-a-hasznalt-autokban
