Minden járművezető félelmei között biztosan a top 5-ben szerepel az, hogy egy erdei vad féktávolságon belül kiugrik az autója elé. Nem véletlenül tartunk ettől ennyire, hiszen az ilyen balesetek gyakran emberéletet is követelnek, de még a legkedvezőbb esetben is milliós kárt okozhatnak az autónkban. Ráadásul az esetek többségében a vadgázolás után nagyon nehéz hozzájutni bármiféle kártérítéshez. Összegyűjtöttük, hogy miért van ez, és mikor kinek a felelőssége egy ilyen baleset.
Ki fizeti ki a kárt, vadgázolás esetén?
Sajnos az a tapasztalat, hogy már egy kisebb vaddal való találkozást sem úszhat meg autónk sérülések nélkül. Sőt, ezek az „apróbb” sérülések sem kerülnek kevésbe, hiszen egy kitört lámpabúra, vagy behorpadt/eltörött lökhárító is súlyos összegekbe kerülhet autónk típusától függően.
Nos, akkor most képzeljük el azt a szituációt, hogy egy 20-25 kilós őz ütközik a lakott területen kívül szabályosan 90 kilométeres sebességgel haladó autónkkal. Még a legjobb esetben is biztos, hogy minimum több százezer forintos – ha nem több milliós sérülések keletkeznek a gépjárműben. De sajnos nem ritka a totálkár sem, és előfordulnak súlyos személyi sérülések, halálesetek is.
A vadgázolás azonban egészen más, mint amikor két autó összeütközik. Nem csak a kár esetleges mértéke miatt, hanem azért is, mert a másik autónak van felelősségbiztosítása, ezáltal a vétlen járművezető biztos lehet abban, hogy kárát a biztosító valamilyen mértékben meg fogja téríteni. A vaddal ütköző sofőr viszont legtöbbször csak magára számíthat sajnos, és ha el is ér némi kártérítést, az csak hosszas egyezkedés, de inkább pereskedés útján lehetséges.
De miért nem fizet a biztosító a vadgázolásért?
Sajnos a kötelező felelősségbiztosítás terhére csak olyan balesetek után fizet a biztosító, amit közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott. Így vadgázolás esetén értelemszerűen a másik szereplőnek nincs erre a célra szolgáló felelősségbiztosítása, így nem gépjármű által okozott balesetnek számít.
Sajnálatos módon ez abban az esetben is érvényes, ha a valaki a vadgázolásban megsérül, emiatt kórházban kell ápolni, kiesik a munkából, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. Ezeknek a károknak a fedezésére igazából egyetlen egy dolog szolgál: a casco biztosítás idevágó kiegészítése. Azért jó, ha magánemberként van ilyen külön baleset-biztosításunk, és az autóra kötött casco biztosításunk is vadgázolásra vonatkozó kiegészítővel, mert így pereskedés nélkül megtérül a kárunk.
Mi a helyzet a vadásztársaságokkal: vadgázolás esetén nem nekik kéne fedezni a kárt?
Még a rendszerváltás előtt egy fokkal könnyebb, de mindenesetre egyértelműbb volt a helyzet, mert a vadásztársaságoknak kötelező volt felelősségbiztosítást kötniük a vádgázolások kárának fedezésére. Mára már ez a kötelezőség megszűnt. A biztosítók a túl gyakori vadbalesetek miatt, a vadásztársaságok pedig az emiatt túl drága biztosítás miatt nem kötik meg a felelősségbiztosítást. Emiatt viszont ha a vadásztársaság elismeri a felelősségét a balesetben, vagy a bíróság hoz ilyen ítéletet, akkor a kártérítést a vadásztársaságnak saját vagyonából kell kifizetnie a károsultnak.
Ezért nem olyan meglepő, hogy a vadásztársaság legtöbbször tagadja a saját felelősségét. Ők úgy gondolják, hogy az autósnak kellett volna jobban figyelnie és lassabban hajtania, hogy elkerülje az ütközést. Sőt, a vadgázolással a vadásztársaságot is komoly kár érte, épp ezért ők meg az elütött állat vadászható eszmei értékét követelik a sofőrtől. Ez pedig egy trófeás szarvasbika esetén több millió forint is lehet, de a kevésbé értékesre becsült vadak esetén is alsó hangon pár százezer forintunk bánhatja.
Az autósok számára viszont az a magától értetődő, hogy a vadásztársaság térítse meg az autóban és másban esett károkat, hiszen a terület és a vadak az ő fennhatóságuk alá tartoznak.
Szóval ezért alakul ki többnyire ez a patthelyzet, melyben legtöbbször egy bíróság mond ki valamilyen végső döntést.
A törvények sem egyértelműek a vadgázolással kapcsolatban
A Polgári Törvénykönyv szerint a vadak által okozott kárt annak kell viselnie, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiugrott (2013. évi V. tv. 6:563 §).
Ez azt jelentené, hogy minden vadgázolásért a vadásztársaság tehető felelőssé kivétel nélkül, de ez persze nem így van. A törvényben ugyanis szerepel egy kivétel: a vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
A vadászati törvény szerint ilyen elháríthatatlan ok csak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső ok tekintendő. Egyéb esetekben pedig a Ptk. által a veszélyes üzemek találkozására előírt szabályokat kell alkalmazni: ha egymásnak okoznak kárt, akkor felelősségük arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni.
Mit jelent mindez? Vadgázolás esetén az autós követelheti a járműben esett saját kára megtérítését, a vadásztársaság pedig a vad eszmei értékének a kifizetését. Vagy megindul az egyezkedés kettőjük között, s az jut hozzá magasabb összegű kártérítéshez, aki bizonyítani tudja majd saját igazát.
Akkor most ki a felelős a vadgázolásért?
Fontos, hogy vadgázolás esetén soha nincs automatikus felelősség. A vadgázolásnak ugyanis legalább három szereplője van, akiknek a felelősségét vizsgálni kell:
- a járművet vezető sofőr
- az illetékes vadásztársaság
- az illetékes közútkezelő
A sofőr felelős a vadgázolásért, ha…
A vezetőnek abban az esetben borítékolható a felelőssége, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat. Tehát, ha túl gyorsan ment annak ellenére, hogy tábla jelezte a vadveszélyt az adott útszakaszon, akkor a felelősség valószínűleg az övé lesz (amennyiben a másik két érintett fél betartotta a rájuk vonatkozó szabályokat).
De mégis milyen sebességgel lehet hajtani vadveszély jelzése esetén? A válasz elég homályos, ugyanis a szabály szerint annyival, hogy ha váratlanul elénk ugrik egy vad, meg tudjunk állni. Ezzel csak az a gond, hogy bármilyen alacsony sebességgel is hajtunk, ha féktávolságon belül ugrik elénk a vad, akkor képtelenség megállni.
Jó, ha tudod!
A vadveszély tábla nem azt jelenti, hogy ilyen esetben nem jár a sofőrnek kártérítés! Viszont amennyiben van kint figyelmeztető tábla, úgy a vadásztársaság már hivatkozhat arra, hogy ők eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségüknek, és a járművezető hibája, ha azt nem vette figyelembe. Így a felelősség sajnos máris az autóvezetőre tolódik. A jelenlegi bírósági iránymutatás szerint csak akkor lehet a vadkárt érvényesíteni, ha az a vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül esik.
A vadásztársaság felelős a vadgázolásért, ha…
Nem árt tudni, hogy amennyiben a vadveszélyt jelző tábla alatt nincs távolságbeli kiegészítés, akkor az csak a következő útkereszteződésig érvényes.
Így az első kérdés, amit a bíróság vizsgálni fog egy esetleges vadgázolásnál az az, hogy a társaság felhívta-e a vadveszélyre a közlekedők figyelmét. A jelzőtáblák kihelyezését a vadásztársaságoknak kell kérvényezniük az illetékes közút fenntartójánál. Amennyiben a vadásztársaság területe mellett nincs ilyen tábla, mégis megtörténik a vadgázolás, úgy az autós hivatkozhat a vadásztársaságok felelősségére.
Peres esetekben azonban már azt is vizsgálják, hogy megfelelő volt-e a vadgazdálkodás. Egy szakértő rámutathat arra is, hogy például a vadásztársaság szakmai hibája miatt túlszaporulat alakult ki, esetleg nem megfelelő távolságra helyeztek ki etetőket télen, és ez is vezethetett a balesethez. De egy rosszul kivitelezett vadászati hajtás is okozhat balesetet.
Fontos!
Amennyiben a vadgázolás autópályán, autóúton történik, úgy minden esetben meg kell téríteni az autós kárát. Szakszerűen elhelyezett vadfogó kerítés esetén a vadásztársaság a felelős.
A közútkezelő felelős a vadgázolásért, ha…
Egyetlen eset van, amikor gyakorlatilag vitán felül áll a közútkezelő felelőssége: ha autópályán, vagy autóúton történnek vadgázolások. Az autópálya ugyanis zárt terület, vadveszély esetén a kezelőnek kerítést kell építenie, és rendszeresen ellenőriznie kell az állapotát is. Amennyiben elmaradnak ezek az ellenőrzések, és kiderül, hogy elhanyagolt a kerítés, úgy a közútkezelő a felelős a balesetért.
Ezen felül a közútkezelőnek abban az esetben lehet még felelőssége a vadgázolásban, ha az út menti növényzet túl sűrű, és az akadályozza a láthatóságot. Ilyenkor ugyanis a sofőrnek esélye sincs időben észlelni a veszélyt és elkerülni azt.
Mit tegyünk vadgázolás esetén?
Ha már megtörtént a vadgázolás, akkor rendőrt kell hívni. Első sorban azért, mert a rendőr tudja értesíteni az illetékes vadásztársaságot. Másrészt azért is fontos, hogy a gázolás minden körülménye hitelesen, fotókkal dokumentált legyen, hogy meg lehessen állapítani a felelősséget.
Fontos még tudni, hogy az elgázolt állatot csak a vadásztársaság viheti el a helyszínről! Ha valakinek esetleg megfordulna a fejében, hogy az elgázolt állat húsából finom vadpörköltet is lehetne csinálni, jobb, ha tudja, hogy ez lopásnak minősül.
Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani másokkal! További érdekes és exkluzív tartalmakért látogass el Facebook és Instagram oldalunkra.
