Dízel vagy benzin? Milyen autót érdemes választani?

A cikkben az alábbiakról olvashatsz:

• Miről szólt a dízelbotrány?
• Dízel vagy benzin probléma: miért akarják kiszorítani a dízeleket a városokból
• Egy érv a dízel mellett: az alacsony fogyasztás
• Dízel vagy benzin dilemma: a dízel – és ami mögötte van
• A hazai légszennyezés a dízel vs benzin kérdés tükrében
• Mit gondolunk manapság a dízelautókról?
• Mi a helyzet a használtautó-piacon?
• Városba dízel vagy benzines autó való?
• Amiért mégis érdemes lehet dízelautót venni
• Milyen jövő vár az ágazatra?

Dízel vagy benzin? Régi dilemma az autósok körében, ami ma is aktuális. Te például mi alapján döntöd el, hogy benzines vagy dízel, hibrid, vagy épp elektromos autót veszel? A fogyasztás számít, netán a hatótáv, esetleg a dízelautók kitiltását sürgető törekvések? A magyar autósok zöme éppen azért lett dízelpárti, mert kevesebb pénzük volt, viszont arra sokan nem gondoltak, mivel is jár egy dízelautó az alacsony fogyasztáson túl. Ebben a cikkünkben épp ezért a jelenleg is sokakat foglalkoztató “benzin vagy dízel?” kérdést járjuk körül. Többek között arra keressük a választ, hogy érdemes-e még dízelbe ülni, és miért rendült meg a bizalom a technológiával szemben.

Németországban egy bírósági döntés alapján már korlátozhatják a régebbi dízelautók forgalmát, és más európai országokban is elkészült a régebbi autók kiszorításának menetrendje. Ezért sokan úgy gondolják, hogy a feleslegessé vált használt dízelek tömege lepheti el hamarosan Magyarországot. Ezért van az, hogy sokan azt hiszik, azonnali és teljes körű “dízelmészárlás” készül az elkövetkező 1-2 évben, pedig nagyon nem így van. Németország példát statuál a dízelbotrány után, de a kormány az emberek szabad helyváltoztatáshoz való jogát félti, vagyis egyelőre nem lesz ilyen drasztikus szabályozás.

A dízel vs benzin vitában egy érv a benzin javára: a dízelbotrány

A Volkswagen kapcsán jelent meg először a dízelbotrány kifejezés, amely a márka történetének egyik legnagyobb botrányáról szól. Az esetet eléggé megsínylette a cég részvényárfolyama és reputációja is. Ugyanis a vállalat több milliárd dolláros bírságot fizetett az amerikai hatóságoknak, amikor kiderült, hogy VW bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket. Ezt egy szoftverrel oldotta meg a cég, ami valahogy érzékelte, ha éppen hivatalosan mérik az autó károsanyag-kibocsátását. Viszont amikor csak úgy autózgat vele az ember, akkor akár a megengedett érték többszörösét is kipufoghatja a káros anyagoknak.
Ezt a trükköt a 2009 és 2015 között, az amerikai piacra gyártott Jetta, Beetle, Golf, Audi A3 és a 2014-15-ös Passat modelleknél játszották el, összesen 482 ezer autónál. Ennyi gépjárműbe tették bele a „clean diesel” névre hallgató motort, amit a korábban említett módon működtettek. A csalásra az International Council on Clean Transportation nevű szervezet jött rá, ami kíváncsiságból a mindennapi használatban is tesztelte a kocsikat. Így derült ki, hogy a VW autói ilyenkor sokkal szennyezőbbek annál, mint amit a hivatalos teszteken mértek.

Dízel vagy benzin probléma: miért akarják ennyire kiszorítani a dízeleket a kormányok?

Az ok a dízelautók károsanyag-kibocsátása. A levegő minősége azonban számos további tényezőtől függ, például:

• a domborzati viszonyoktól,
• a domborzati viszonyoktól,
• az uralkodó széljárástól,
• az időjárástól,
• a körzetben található ipari üzemek károsanyag-kibocsátásától,
• a tömegközlekedés károsanyag-kibocsátásától.

Ezért vannak az úgynevezett szmogriadók hazánkban is, amikor a lakosságot figyelmeztetik a rossz levegőminőségre, illetve korlátozásokat vezetnek be a kritikus időszakokra.

2018 őszén lépett életbe, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású dízelek nem hajthatnak be a fővárosba. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják. Így azokban a napokban az autók nagyjából felét nem lehet majd használni, hiszen ezek a rendeletek természetesen a régebbi benzines modelleket is érintik.

Egy érv a dízel mellett: az alacsonyabb fogyasztás

Miközben Németországban az autók nagyjából fele gázolajjal működik, Magyarország nem volt, és már nem is lesz dízelautó-nagyhatalom. Erre utoljára akkor volt némi esélyünk, amikor a válságot követő években az új és az import-használt autók piacán is rengetegen választották a takarékosabb dízeleket.

Mivel Magyarországon nincsenek akkora távolságok, és egyébként is kevesebben ingáznak naponta országrészeken át, így sokan nem értették, miért volt nálunk pár éve az a fene nagy dízelőrület. A megoldás pofonegyszerű: mindenki spórolni akart a tankoláson.
Egy adott típus dízelverziójának fogyasztása ugyanis akár a harmadával is kevesebb lehet, mint a benzinesé. Ez pedig a magyar autósok számára is elég vonzó volt.

Azt viszont kevesen gondolták végig, hogy aki csak a tankolásokkal szeretne spórolni, az lehet, hogy a rövidebbet húzza a végén.

Benzin vagy dízel dilemma: a dízel vonzereje – és ami mögötte van

A dízelek nemcsak újonnan , de sokáig a használtautó-piacon is jóval drágábbak voltak, mint a benzines autók. Az egyterűeknél és a hobbiterepjáróknál például elég jelentősen kinyílt az a bizonyos fogyasztási olló a kétféle motor között. A nagyobb tömeg és légellenállás miatt ugyanis látványosabb a fogyasztásbeli különbség, ami szintén a dízelek felé nyomta a vevőket.

Magyarországon arányaiban véve ma mégis kevesebb a dízelautó (körülbelül 3,5 millió autóból csupán egymillió dízel). Ennek több oka is van:

• a dízelbotrány kapcsán visszaesett a kereslet
• a dízelbotrány kapcsán visszaesett a kereslet
• a hibrid és elektromos autók térnyerése
• a benzines autókéhoz képest magasabb szervizköltségek

Mi a helyzet a magyarországi légszennyezettséggel a dízel vagy benzin kérdés tükrében?

Az autóforgalom Magyarországon kevesebb mint 10 százalékát okozza a légszennyezettségnek. Innen nézve a kitiltás inkább tüneti kezelés, semmint valódi problémamegoldás. A valódi cél az volna, ha lenne egy mindenki – vagy legalábbis sokkal többek számára – megfizethető alternatíva a közlekedésre és autóvásárlásra, illetve az életvitelünkön is változtatni kellene jelentősen.

A dízelek végleges kitiltása tehát egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan viszont a magyar autóvásárlók elkezdtek maguktól leszokni a dízelekről. Főleg az egyre összetettebb, ezért egyre drágábban javítható, és kintről sokszor valóban rossz állapotban behozott autók miatt.

Hogyan gondolkozunk manapság a dízelautókról?

„Benzines autót akarok, mert a dízelre a gatyámat is ráköltöm majd a szervizköltségek miatt! Ja és pár év múlva úgyis kitiltják a dízeleket a városokból, akkor meg minek vegyek ilyet?!”

Ehhez hasonló véleményekkel találkozunk mi is elég sűrűn, holott pár éve még mindenki dízelt akart. Azóta azonban kiderült, hogy a benzines meg a hibrid a tuti. De vajon tényleg rettegni kell a dízeltől?

Mit gondolunk manapsága dízel vagy benzin kérdés kapcsán?

A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során – és drágán javítható. A szívó benzines ezzel szemben gyengébb, kevesebb a nyomatéka és többet eszik, főleg városban, de legalább kevesebb vele a gond és olcsóbban javítható.

Nagyjából így tudnánk összefoglalni az emberek véleményét. Pedig az alapképlet egyszerű: ha keveset mész és főleg városban, akkor benzines, vagy ha teheted, hibrid autót vegyél. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt. Persze, mint általában, azért ez sem ilyen egyszerű.

Dízel vagy benzin dilemma: mi a helyzet a használt piacon?

Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről. (Más kérdés, hogy a kilométerórát sok esetben visszatekerik, akár a valós adatok felére is.) Az eredmény, hogy a következő 100 ezer kilométer során 5-700 ezer forintot költhet az autóra új gazdája.

A városban dízel vagy benzines autót érdemes használni?

Ahogyan fentebb is írtuk, dízelautót akkor érdemes venni, ha valaki nagyobb távolságokat tesz meg, viszonylag gyakran, és jellemzően országúton. Minden egyéb esetben benzines vagy hibrid modell a jó választás.

Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett. Az új autók esetében pedig könnyű elveszni a lehetőségek tengerében, és nem biztos, hogy egyedül képesek vagyunk kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb modellt.

Dízel vs benzin: mégis érdemes lehet dízelautót venni?

A Volkswagen elnöke optimista

A Volkswagen AG (VW) károsanyag-kibocsátási tesztjeinél alkalmazott csalások miatt a fogyasztói bizalom alaposan megrendült a dízelautókban. Ennek ellenére a társaság vezérigazgatója egyelőre nem írná le véglegesen a technológiát.

„A dízel hamarosan, a nem túl távoli jövőben reneszánszát élheti, mivel az emberek, akik dízelautót vezettek rájönnek majd, hogy ez egy nagyon kényelmes koncepció volt. Ha az emberek fejében sikerül elültetni a gondolatot, hogy a dízeltechnológia valójában környezetbarát, akkor nem látok okot arra, miért ne vásárolnának” – idézte Matthias Müller vezérigazgatót a Bloomberg.

Müller kijelentése meredeknek is tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a Volkswagennek eddig mintegy 30 milliárd euróba került az emissziós botrány. Ebben benne vannak a különböző bírságok, kártérítések és ügyvédi költségek, valamint az érintett autók visszahívása és javítása. Ennek fényében nagy melléfogásnak tűnik, hogy az óriásvállalat világszerte manipulálta dízelautóinak kibocsátási tesztjeit. Ráadásul a fogyasztók is elfordultak a technológiától: a dízelautók részesedése a teljes német újautó-eladásban a botrány kirobbanása óta 50% körüli szintről 30% közelébe esett.

A Toyota befejezte a dízelautók gyártását

Vannak viszont, akik közel sem ennyire optimisták, így a Volkswagen vezérének bizakodó hozzáállása eléggé egyedülálló az iparágon belül. A többi autógyártó inkább elfordulna a dízeltechnológiától. A Toyota például már nem gyárt többé új autóiból dízel változatot., A modelljeiket inkább kétfajta: hibrid és benzines motorral árulják majd, és céljuk, hogy minden típusból minél hamarabb elérhető legyen a hibrid hajtású változat is.

A Ford európai tevékenységéért felelős vezetője, Steven Armstrong pedig azt nyilatkozta, hogy bár még kitartanak a dízelmotorok mellett, néhány kategóriában várhatóan eltűnik majd a technológia. Azonban ennek ellenére úgy tűnik, némileg egyetért azzal, amit a VW-vezér állít.

„Szerintünk van jövője a dízelnek, azonban néhány kisebb járműből fokozatosan el fog tűnni. Nagyon keményen kell dolgoznunk, hogy a fogyasztók valóban elhiggyék, az új dízelek tiszták” – mondta Armstrong.

És itt jön a környezetvédelmi csavar: mégsem annyira káros egy új dízel?

Az európai autógyártók a nehézségek ellenére is ragaszkodnának a dízelmotorokhoz. Hogy miért? Mert ez a technológia még mindig viszonylag olcsón és hatékonyan tenné lehetővé, hogy megfeleljenek a hatóságok által előírt környezetvédelmi előírásoknak. Tehát szükségük van a dízelre, hogy teljesíteni tudják a széndioxid-célokat.

A jelenlegi szabályok szerint az autógyártóknak a flották károsanyag-kibocsátásának átlagát 95 gramm/kilométerre kellene levinniük 2021-ig a szén-dioxid tekintetében. Mivel a dízelek – amelyek átlagos szén-dioxid-kibocsátása a Bloomberg szerint ötödével kisebb a benzinautókénál – iránti kereslet a botrányt követően csökkent, a gyártóknak nehezebbé vált teljesíteni az előírásokat. Az elektromos autók pedig egyelőre még számos esetben nem tudják kielégíteni a gyakori autóhasználók igényeit. Így mindaddig, amíg az irántuk való fogyasztói kereslet nem lesz elég nagy, a dízelautóknak (az erejük és a fogyasztásuk miatt is) van létjogosultságuk a piacon.

Mi lesz a dízelekkel és az autógyártókkal?

Az eladott dízelek csökkenése ellenére Müller szerint a technológia hamarosan ismét népszerű lehet. „A klímavédelmi célok és a károsanyag-kibocsátás csökkentése írja a játékszabályokat az EU-ban, s a széndioxid-emisszió csökkentése annyira fontos, a kitűzött határértékek annyira szorosak, hogy ezt nehéz lesz a dízelek nélkül megvalósítani” – mondta a VW vezetője.

Persze a végső szó a vásárlóké lesz. Ezt így gondolja Carlos Tavares, a PSA Group vezérigazgatója is. Az, hogy a vásárlók az elmúlt években csak rossz híreket hallhattak a dízelautókról – ilyenek voltak a tervezett behajtási tilalmak és a használt autók árának drasztikus csökkenése is –, elvette a kedvüket a vásárlástól, és másféle megoldások felé kezdtek elfordulni. Ilyen például a hibrid technológia, ami árát tekintve sem sokkal magasabb a dízel-, vagy benzines meghajtáshoz képest, mégis számos olyan előnye van, amivel a vásárlók is tisztában vannak.Tavares szerint emiatt a PSA-nak olyan, úgynevezett multienergia platformok fejlesztésében kell gondolkoznia, amin egyszerre tudnak összeszerelni dízeles, benzines és elektromos meghajtású járműveket is.

Egyszóval a gyártók úgy készülnek, hogy mindenre legyen megoldásuk, ugyanis az ő céljuk a vásárlói igények magas szintű kiszolgálása. Tehát, ha a vásárlók dízelautókat szeretnének venni, akkor azt fognak gyártani és fejleszteni, ha pedig másra lesz igény, akkor az autóipar arra azonnal válaszolni fog.

Dízel vagy benzin – gyakran feltett kérdések

A benzin vagy a dízel autó a környezetszennyezőbb?

A múltban gyártott és forgalomba hozott dízelautók nitrogén-oxid, szálló por és egyéb károsanyag-kibocsátása felülmúlta a benzinmotorokét. A legújabb, euro 6-os dízelautók, amelyek már nagy hatásfokú részecskeszűrővel vannak ellátva, és egyéb csúcstechnológiát képviselő rendszerekkel, a benzines autóknál kevesebb káros anyagot bocsátanak ki.

Városban dízel vagy benzines autót érdemes használni?

Egyértelműen benzines autót, ez ugyanis sokkal alkalmasabb a kisebb távolságok megtételére gyakori megállásokkal. A dízelautó inkább országúton, nagy távolságokra ideális, ritkább megállások és nagyobb sebesség mellett.

Használtautó: dízel- vagy benzin üzeműt vásároljunk?

A használtautó-piacon sok az olyan külföldről behozott autó, amely modern, Common Rail motorral van felszerelve. Ezeket azonban jellemzően 300 ezer km-re kalibrálják, márpedig az import használt dízelautók zöme ezt lefutotta – még ha a kilométerórája mást is mutat. Így a várható magas szervizköltségek meghaladják a kedvező vételárat – ezért jobban járunk egy benzines használt autóval.

A benzin- vagy dízel üzemű autó az olcsóbb?

A dízelek általában olcsóbbak, ám a vételár csak egy tényező. Érdemes ezen, és a kedvező üzemanyagköltségeken túl az üzemben tartási, szervizköltségeket is figyelembe venni, valamint a hosszú távon várhatóan szigorodó környezetvédelmi szabályozást.

További cikkeinket a témában ide kattintva lehet elolvasni.