A KRESZ-oktatás során számos olyan dolgot tanulunk meg, amelynek hasznát vesszük a hétköznapi közlekedésben. Jellemzően olyan szituációkat, amelyek gyakran előfordulnak – tolatás, parkolás, előzési manőverek stb. De mi a helyzet a vontatással? Ez kimarad a gyakorlati KRESZ-oktatásból, és valljuk be, az elméleti tudás is gyorsan elillan, miután kézhez kaptuk a jogosítványunkat. Ezért most felelevenítjük a tudást, hogy te se ess pánikba, ha valamikor vonatatnod kell valakit, vagy épp téged vontatnak.
Minden autóra ugyanazok a vontatási szabályok vonatkoznak?
Nem éppen. A KRESZ kitér arra, hogy bizonyos járművek vontathatók, egyesek azonban nem. De hogyan dönthetjük el, hogy vontatható-e az adott jármű vagy sem? A KRESZ például kimondja, hogy fék- vagy kormányhibás, esetleg sérült futóművel rendelkező (tehát biztonságosan nem irányítható) járművet semmilyen körülmények között sem vontathatunk.
Amikor ilyen helyzetbe kerülünk, tehát először is mérlegelnünk kell. Ezután figyelembe kell vennünk olyan körülményeket, mint a szélvédő vagy épp a világító- és jelzőberendezések állapota. Nem vontathatunk például olyan járművet, amelynek berobbant a szélvédője, vagy nem működik valamelyik lámpája.
Na és ott van az örök kivétel: a KRESZ szabályai szerint az automata váltós járművek sem vontathatók. Erre egyébként a KRESZ mellett az egyes gyártók is felhívják az autótulajdonosok figyelmét. Ám a robotizált vagy félautomata-váltókra, amelyek a kuplungolást végzik a vezető helyett, ez a tilalom általában nem vonatkozik. Annak érdekében, hogy ezzel kapcsolatban biztos információd legyen, mindenképpen érdemes már a vásárláskor tájékozódni a vontathatóságról. Abban az esetben, ha az autó nincs vontatható állapotban, autómentőt kell hívnunk, vagy trélerrel kell elszállíttatnunk a járművet a helyszínről.
Milyen felszerelés szükséges a vontatáshoz?
Értelemszerűen a vontatókötél az egyik legfontosabb eszköz. Enélkül nehezen lenne megoldható az önmagától mozgásra képtelen jármű mobilizálása. Nem mindegy azonban az sem, hogy milyen kötelet használsz. Az acélsodronyt azért érdemes mellőzni, mert túlzottan merev, ebből adódóan pedig súlyos károkat (pl. vonószem-leszakadást) is okozhat. Ahogyan a rugalmas anyagokból készült köteleket sem ajánljuk, ugyanis a nyúlós anyag balesetveszélyes.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ebben az esetben milyen vontatókötelet ajánlott használni? Tapasztalataink szerint a műszálas, illetve a kenderből készült kötelek a legideálisabbak.
Amikor vontatókötelet választasz, mindenképpen ellenőrizd a kötélvégen található kampókat és hurkolásokat. Itt gyakorlatilag ezek erősségét kell figyelembe venned, ha ezen a téren nem tapasztalsz hibát, a kötél megfelel a kritériumoknak.
Hogyan készítsük elő a vontatásra váró járművet?
Ha megtörtént a baj, és az autó nem mozdul, először is segítségre van szükségünk – leginkább egy másik járműre és sofőrjére, hogy az autót elvontathassuk. Célszerű családtagokat, barátokat megkérdezni, de ha a helyszínen akad valaki, aki hajlandó segíteni, nagy szerencsénk van.
Mielőtt azonban vontatni kezdenénk az autót, mindenképpen győződjünk meg arról, hogy az vontatható állapotban van. Ennek részleteit a fentiekben már olvashattad. Ha pedig megbizonyosodtunk arról, hogy a kormányzás, a fékek, a futómű, a lámpák, az irányjelzők és a kürt egyaránt működőképes állapotban vannak – és az autónk sem automata váltós -, csatlakoztathatjuk a vonókötelet.
Gyakori tévhit, hogy a lökhárítóra – amely új típusú autók esetében már nem is külön karosszéria elem -, illetve annak egyes részeire kell akasztanunk a kampót. Ez azonban tévedés, hiszen a vontatást végző autó letépheti a vontatott jármű lökhárítóját.
Az újabb típusú autók esetében már a vonószem is a gyári konstrukció részét képezi, amelyet menetesen kell becsarvarni az autó elején található foglalatba, miután egy kis műanyag takarólemez eltávolításával szabaddá tettük a furatot. Ha pedig ez nem kivitelezhető, a váznál kell olyan elemet találnunk, ahol a kötelet úgy tudjuk rögzíteni, hogy a kampó ne törje szét a műanyag elemeket.
Különös figyelmet kell arra fordítanunk, hogy induláskor a vontató jármű lassan, egyenletesen lendüljön mozgásba, és vontatás közben se változtasson hirtelen a tempóján. Ahogyan a vontatott jármű vezetőjének is figyelnie kell. Törekedjen az óvatos fék használatra, illetve arra, hogy a vontató nyomvonalán maradjon.
Ne használj vészvillogót!
Gyakori jelenség, hogy az utakon vontatás közben az emberek bekapcsolják a vészvillogót, hogy jelezzék a forgalomban közlekedőknek, hogy lassan haladnak. Ez viszont nem csak hogy veszélyes, hanem kifejezetten tilos is! Ugyanis ha bekapcsolod a vészvillogót, akkor nem tudod jelezni az irányváltoztatás, ami sokkal veszélyesebb. Így ha vontatnak téged, haladj csak simán, felkapcsolt lámpákkal, de ne használj vészvillogót semmi estere sem!
Amiről eddig még nem volt szó: a megelőzés
Természetesen rendkívül fontos, hogy tisztában légy a vontatás szabályaival. Ettől függetlenül azonban az a legfontosabb, hogy minden esetben a vontatás megelőzésére törekedj.
Hogy ezt hogyan érheted el?
Az első és legfontosabb dolog, hogy végezz rendszeres karbantartást az autódon. Ez vonatkozik például a szezonális ellenőrzésekre is, például a téli felkészítésre – amelyről egy 7 pontos cikket már írtunk korábban, ide kattintva olvashatod el.
Ha maradtak kérdéseid a témát illetően, bátran írd meg nekünk üzenet vagy komment formájában. Ha pedig tetszett a cikk, jelezd nekünk egy like-kal, valamint oszd meg ismerőseiddel, hogy ők se kerüljenek kellemetlen helyzetbe a vontatást illetően.
